Az amerikai gazdaságról és tőzsdéről

Elsőszülött fiam, Boldizsár pontosan ma töltötte be tizenkettedik életévét.  Ezzel a képösszeállítással kívánok neki boldog születésnapot!

Az elmúlt hetekben nem sok időm volt a blogomra írni.  Ennek alapvetően egy oka van:  nyolc évnyi amerikai tartózkodás után hazatérünk Magyarországra.  Az ezzel kapcsolatos szervezési, pakolási-logisztikai dolgok nem sok időt hagytak átgondolt, elemző vélemény írására.  Most felszusszanhatok és így újra tudok publikálni.  Ezen blogot Magyarországról is szándékomban áll majd tovább folytatni.

Pontosan 366 nappal ezelőtt volt a Pekingi Olimpia megnyitója.  A kínai vezető tőzsdeindex, a Shanghai-i azóta 33.5 %-ot, év eleje óta pedig 85 %-ot emelkedett.  Július 29-én, múlt hét szerdán már a megroggyanás jeleit mutatta és napközben 7 %-ot esett.  Aztán korrigált, s most úgy látszik, hogy augusztus 4-én az index 3478-on tetőzött.

Szerintem heteken belül erős, több mint tíz százalékos korrekció fog azon a piacon bekövetkezni, aminek a világ összes többi értékpapír piacai is meg fogják inni a levét.

A július 2-án, csütörtökön nyilvánosságra hozott júniusi munkanélküliségi jelentés sokkal rosszabb helyzetről tett tanúbizonyságot, mint azt sokan – köztünk én is – várták.

Úgy tűnik, hogy nem kellett sokáig várni, hogy a hangulat elkezdjen forrósodni (http://americaninvestor.blog.hu/2009/06/29/hosszu_forro_nyar_3).  Július 2-án, csütörtökön – a vártnál sokkal rosszabb júniusi munkanélküliségi jelentés után – a Dow Jones index – nagyon kicsi kereskedési forgalom mellett - több mint 200 pontot esett.  Ráadásul szintén aznap jelentette a Wall Street Journal, hogy 14 hét után először nem befelé, hanem – ugyan kismértékben, de – kifelé áramlott a részvénybefektetési alapokból a pénz.  Az elmúlt hetek vásárlási momentuma megállni látszik?

Én továbbra is úgy vélem, ahogy pár napja írtam:  a részvényárfolyamok további irányát a hamarosan kezdődő második negyedéves vállalati jelentések értelmezése, fogadtatása fogja eldönteni.  Egy tény:  a piaci szereplők a gyors, párszáz pontos változások – nem is olyan régi - idejét csodálatosan hamar elfelejtették.

Alan Greenspan, a FED akkori elnöke 1996 decemberében tartott egy beszédet, amiben az irrational exuberance (irracionális túláradás) kifejezést használta, annak a folyamatnak a leírására, hogy a túláradó optimizmus nem fog-e majd egy váratlan és hosszan tartó gazdasági összehúzódásba átcsapni.  Másnap napközben a tőzsde -2.5 %-ot esett, de aztán még több mint három éven keresztül tovább folytatódott a részvényárfolyamok szárnyalása.

Lásd:

http://en.wikipedia.org/wiki/Irrational_exuberance

A mostani FED elnök, Ben Bernanke ez év március 15-én az egyik legnagyobb tévétársaság, a CBS vasárnapi „60 Minutes” című műsorában nyilatkozott (a TV2 Naplója hasonlítható ehhez a műsorhoz).  Pozitív, bátorító hangulatú interjúja sokak szerint hozzájárult az értékpapír-piaci helyzet megnyugvásához.  Az ő – azóta már közhellyé laposodott – kifejezése a green shoots (zöld hajtások) volt.  Szó szerint ezt mondta:  „És úgy vélem, hogy ahogy ezek a zöld hajtások megjelennek majd a gazdaság különböző területein és valamennyi bizalom elkezd majd visszatérni, akkor a pozitív dinamika visszatéríti a gazdaságot a helyes vágányra.”

Lásd:

http://www.google.com/hostednews/afp/article/ALeqM5h0_BVHNrjlYOoncy63c6fZFuXLag

Az irónia: a két nyilatkozat között több mint 12 év telt el – de a Dow Jones index csak pár száz ponttal volt magasabb (7223) most márciusban mint 1996 decemberében (6437).

Pár héttel ezelőtt egy jelentős gyógyszerészeti cég egyik vezető munkatársával találkoztam.  Ő jegyezte meg, hogy egyre inkább egyöntetű az a szakmai várakozás miszerint az ősszel a Föld északi féltekén komoly és súlyos influenza járványra lehet számítani.  Ez szöget ütött a fejemben, azóta ezt a három cikket olvastam a fokozódó angliai helyzetről.

http://www.independent.co.uk/life-style/health-and-families/health-news/swine-flu-could-infect-up-to-half-the-population-1711552.html

http://news.bbc.co.uk/2/hi/health/8130097.stm

http://www.dailymail.co.uk/news/article-1197054/Swine-flu-kill-40-Britons-day-end-summer-says-chief-medical-officer.html

Az Egyesült Királyságban elképzelhetőnek tartják, hogy akár a népesség fele elkapja ezt az influenzát.  Az ottani egészségügyi minisztérium elismerte, hogy a járványt nem tudják megfékezni.  A járvány következtében akár negyvenen is meghalhatnak naponta.

Amikor először felütötte a fejét ez az influenza vírus (április végén, május elején), akkor volt egy kisebb pánik a pénzügyi piacokon.  Azóta – ahogy ez lenni szokott – a lecsillapodott beletörődés volt jellemző a reakciókra.  Én viszont egyre inkább úgy vélem, hogy ez is egy olyan tényező, amivel – a különben is általában ideges – őszi hangulatban majd számolni kell.

Kisebbik fiam, Zsombor kilenc éve – még Budapesten – pontosan ezen a napon született.  Neki kívánok most boldog születésnapot ezzel a képösszeállítással!

A londoni Times nagyon jó, összehasonlító cikket írt az ECB és a FED kötvényvásárlási programjairól.  Lásd:  http://www.timesonline.co.uk/tol/comment/columnists/anatole_kaletsky/article6597813.ece

Főbb megállapításai:

Az amerikai jegybank 2007 közepe óta 1.2 billió (12 nulla a szám után!) dollárrral, míg az ECB 1.5 billió dollárral növelte kötelezettségei mértékét.  Mivel az amerikai GDP kb. 12 %-kal nagyobb az Euróövezeténél, így a relatív arány még rosszabb az ECB-re vetítve.

Bár az ECB közvetlenül nem vásárolja a tagállamok által kibocsátott államkötvényeket, az általa kisegített kereskedelmi bankok az ECB-től kapott pénz jelentős részét saját államuk által kibocsátott értékpapírokba fektetik, tehát tkp. – indirekte ugyan, de – ugyanaz történik mint az Egyesült Államokban.

Egy másik cikk, a tegnapi, keddi Wall Street Journalben pedig pontosan arról ír (http://online.wsj.com/article/SB124631304566470431.html#mod=todays_us_money_and_investing), amit én is feszegettem:  az amerikai inflációs félelmek túlzóaknak tűnnek.  Ilyen gyenge gazdasági helyzetben nem sokan akarnak kölcsönt felvenni, így az állampapíroknak nem nagyon van versenytársuk.  Az állampapírok hozamai sokáig alacsonyak maradhatnak.

A nyár az amerikai tőzsdéken már május 4-e óta tart.  A Dow Jones index azóta (majdnem két hónapja) egy szűk sávban, 8200 és 8800 között mozog.  Ki fog-e törni hamarosan valamelyik irányba?  Sokan már régóta számítanak, várnak egy korrekcóra.  Ez eddig nem történt meg.  Mások ugyanakkor úgy vélik, hogy a sokk hatások elmúltával akár jelentős mértékben is mehetnek még feljebb a részvényárfolyamok.  Ezt a vitát valószínűleg a hamarosan kezdődő második negyedéves vállalati jelentések értelmezése, fogadtatása fogja eldönteni.  Egy tény:  a volatilitás jelző VIX index olyan alacsony szintre süllyedt, amilyenre legutóbb szeptember közepén volt példa, még a Lehman Bros. csődje előtt. 

A részvénypiaci szereplők úgy tűnik már nem félnek, rettegnek úgy mint akár csak pár hónappal ezelőtt.  Hogy igazuk lesz-e, az majd a következő pár hétben eldől.  De azt se lehet kizárni, hogy a 2007-es és a 2008-as forró nyarak után egy újabb olyan következik.  S egyszer csak újra felforr a hangulat valamikor júliusban-augusztusban.

Bár július 4-e, a legnagyobb itteni nemzeti ünnep szombatra esik, mégis pénteken is zárva lesznek az értékpapír-piacok.  Így a hét legfontosabb jelentése a júniusi munkanélküliségi adatok a szokásosnál egy nappal korábban, csütörtökön, július 2-án fognak nyilvánosságra jönni.  Én az elbocsátott alkalmazottak számának további javulására számítok, szerintem ez a szám már „csak” 250-270 ezer közé fog esni.  Ugyanakkor úgy vélem, hogy a munkanélküliségi ráta tovább fog nőni 9.6-9.7 %-ra.

A hét még egy másik fontos eseménye lesz, - a szokásos gazdasági adatok nyilvánosságra hozatalán túl - hogy Kalifornia államnak július 1-jéig, szerdáig kell megoldania súlyos pénzügyi helyzetét.  Az államnak állítólag addig van elég pénze számlái fizetésére.  Az elmúlt időszakban a hitelminősítő intézetek folyamatosan lejjebb vitték az USA legnépesebb államának a hitelbesorolását.  Kalifornia rendezetlen pénzügyi összeomlása nem volna jó hatással se az értékpapír-piacokra, se a dollárra.

„Az infláció olyan mint a tehervonat – nehezen indul el, de nagyon nehéz megállítani is.” - mondta egyszer Alan Greenspan, volt FED elnök.

Sokan úgy vélik és attól tartanak, hogy a FED nem lesz képes arra, hogy a most a lovak közé dobott gyeplőket visszarántsa és ezért elszabaduló, zimbabwei típusó hiperinflációtól tartanak.  Visszatérő szövegük:  „Ki fogja az amerikai kötvény-kibocsátásokat finanszírozni?  Ki veszi meg az állampapírokat?  A dollár össze fog omolni.”

Én nem zárom ki, hogy ez megtörténhet (tizenötéves szakmai pályafutás után a mottóm:  „Minden megtörténhet és semmi se lehetetlen.”), de úgy vélem, hogy azért ezek a félelmek még alaposan eltúlzottak.  (http://www.bloomberg.com/apps/news?pid=20601068&sid=acuqGLfMZlIc)

A legutóbbi péntek legfontosabb adata nem a múlt havi foglalkoztatási számok voltak (májusban a munkanélküliségi ráta 9.4 %-ra nőtt, illetve 345 ezer embert bocsátottak el), hanem a délután közzétett április havi fogyasztói hitel állomány változása.  A várt 6-8 milliárdos csökkenés helyett ez az adat 15.7 milliárdos esést mutatott (ez enyhe „javulás” a márciusi 16.6 milliárdos zuhanáshoz képest).  Az áprilisi csökkenés százalékban 7.4 % volt, a márciusi 7.8 % esés után.  Így az amerikaiak megtakarítási rátája 5.7 %-ra ugrott fel, 1995 februárja óta nem volt ilyen magas.

Mi történik egy állami vezetővel, ha elterjed, hogy pozíciójában nem akarják majd mandátuma lejártával megerősíteni?  (Szinte rögtön Obama megválasztásától nyílt titok, hogy mostani fő gazdasági tanácsadóját, Bill Clinton korábbi pénzügyminiszterét Larry Summers-t szándékoznak 2010 februárjában Bernanke helyére ültetni.)  Életre kel.

Múlt hét szerdán Bernanke a Kongresszusban tartott beszámolójában nem is túlságosan burkolt formában az Obama adminisztráció orrára koppintott.  Fogadkozott, hogy a FED nem fogja végtelen ideig folytatni az amerikai államkötvény-vásárlást, s így a deficitet finanszírozni.  Figyelmeztetett arra, hogy a fiskális politikában hamarosan a fegyelemnek újra szerepet kell kapnia.  Szintén hangsúlyozta a dollár (ill. annak erősségének) a fontosságát.  Annak az értékének a megőrzését az erős és kiegyensúlyozott gazdaságban látja.  Úgy vélte, hogy a amerikai állampapír-hozamok jelentős és gyors emelkedése főleg a gazdasági helyzet javulásának tudható be.  (Ennek fényében nem túl valószínű, hogy következő, kétnapos ülésük után a FED növelné az állampapír vásárlásra fordítandó keretét.)

Ezt a megnyilatkozást a piaci szereplők pozitívan értékelték.  Úgy vélték, hogy mintha a FED felvenné a kesztyűt és verbálisan az új elnök grandiózus tervei ellen támadást intézne.  Nem véletlen, hogy ezt követően a dollár jelentősen erősödött.  Ez a párviadal még nem ért véget és az értékpapír-piac szereplői árgusan fogják figyelni a további megnyilvánulásokat ezzel kapcsolatban.

Lásd még:

http://www.reuters.com/article/ousiv/idUSN0527980620090605

http://business.timesonline.co.uk/tol/business/columnists/article6446187.ece

Majd’ egy fél éve írtam arról (http://americaninvestor.blog.hu/2008/12/10/szivem_a_hozamok_osszementek), hogy szerintem már nem érdemes amerikai állampapírokat venni olyan alacsony hozamszinteken.  Az 5-éves államkötvény hozama tavaly december 18-án érte el az alját, 1.26 % volt.  Most úgy tűnik, hogy pár nappal ezelőtt május 28-án érte el a csúcsát, ugyanezen papír már 2.44 %-os hozammal forgott.  Ugyanezen számok a 10-éves papírra vetítve: 2.05 % volt az alja december 30-án ill. 3.74 % tűnik a tetejének május 27-én.

Az amerikai tőzsde megállíthatatlanul menetel előre, akárcsak ez a bika a videón:

https://www.youtube.com/watch?v=TFJ2Ws_eqdo&feature=related